Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!  |
Búcsúzik a kereskedelmi hivatal vezetője
Hanginterjú
A bolgár-magyar áru- és szolgáltatás csere erős magyar aktivumot mutat.
Vannek-e olyan pontok, ahol a bolgár jelenlét fokozható Magyarországon?
Támogatja Bulgária a külföldi kkv-k tőkebefektetéseit is,
vagy csak a multik jöhetnek szóba?
Az utóbbi években a magyar gazdaság fejlődésében vannak-e olyan elemek,
amelyeket Bulgária esetleg lát és szívesen elkerülne?
Bulgária
| Főváros | Szófia |
| Államforma | köztársaság |
| Elnök | Georgi Parvanov |
| Miniszterelnök | Szergej Sztanisev |
| Hivatalos nyelv | bolgár |
| Függetlenség | 1908. szeptember 22. az Oszmán Birodalomtól |
| EU csatlakozás | 2007. január 1. |
| Terület | Összes: 111 002 km2, ebből víz: 0,3% |
| Népesség | 7 262 675 (2008 évi becslés) |
| Népsűrűség | 65,4 fő/km2 |
| Összes GDP (2008) | 93.805 billion USD |
| Egy főre jutó GDP (2008) | 12,372 USD |
| PPP | 12.252 USD |
| HDI | 0.834 - magas |
| Pénznem | Bolgár leva (BGN) |
| Időzóna | EET (UTC+2) Nyári időszámítás EEST (UTC+3) |
| Internet TLD | .bg |
| Nemzetközi gépkocsijel | BG |
| Hívószám | +359 |
| EU, ENSZ, EBESZ, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, WTO, NATO. tagja. | |
Gazdaság
Bulgária 1996-1997-es gazdasági válsága az átalakuló Közép-Európában a legsúlyosabb volt. A GDP közel 10%-os visszaesésének legfontosabb tényezője a bankrendszer összeomlása volt. 1997 áprilisában új gazdasági stabilizációs programot hirdettek meg, amelynek legfontosabb eleme a privatizáció felgyorsítása volt. 1998-ra a GDP közel felét már a magánszektor állította elő. Sőt, 1999-re az állami kézben lévő iparvállalatok felét leépítették, s megkezdődött a bolgár pénzintézetek privatizációja is. 2000-től kezdve az ország gazdasági növekedési mutatója már éves szinten meghaladta a 3%-ot, de a gazdasági-politikai bizonytalanságok nyomán (például a feketegazdaság becslések szerint a bolgár GDP 1/3-át adja) a külföldi működőtőke-befektetések szintje még alacsony. Gazdasági jövőjének legfontosabb kérdése az ipari szerkezet átalakítása.
Mezőgazdaság
Bulgária nagymultú mezőgazdasága az 1990-es évtizedben, a rendszerváltozás éveiben szinte a teljes összeomlás szélére jutott, s csak 1997-től kezdődött meg a termelés emelkedése. Jövőbeli fellendülése elsődlegesen a földtulajdonviszonyok rendezésétől függ.
Mezőgazdasági termékei:
- Észak-Bolgár-tábla: búza, kukorica, napraforgó, a domboldalakon szőlő, gyümölcsfák
- Balkán-hegység: juh-, kecske-, és kisebb mértékben szarvasmarha, a medencékben rózsakertészetek
- Marica-alföld: öntözéses gazdálkodás, gyapot, rizs, korai zöldségfélék, gyümölcsösök, szőlők
- Rodope, Sztruma-völgy: dohány.
Ipar
Energiatermelés: A bolgár ipar és tágabb értelemben az egész gazdasági élet legkritikusabb pontja az energiagazdaság. Az energiatermelés 52%-a hőerőművekből, 41%-a az egyetlen kozloduji atomerőműből és 7%-a vízerőművekből származik. 1990-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az elavult technológia és a nem megfelelő biztonsági színvonala miatt a kozloduji atomerőmű azonnali leállítását javasolta. Mivel az erőmű az ország energiaellátásában stratégiai fontosságú, így hosszas tárgyalások után a végleges bezárás időpontját 2010-re halasztották. Ez az egyik feltétele volt az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének is.
Feldolgozó ipar: Az ipari szerkezet átalakításának a mai napig a legnagyobb kérdése a gépgyártás jövője.
