Hanginterjú
gazdasági és kereskedelmi osztály vezetője
Minek köszönhető Szlovákia európai szinten is óriási ütemű fejlődése az utóbbi években?
A válságban a szlovák gazdaság milyen stratégiát követ?
Gratulálunk az euro bevezetéséhez. Van-e ebben a kérdéseben esetleg olyan elem,
amit Szlovákia ha tehetné másképp csinálna, és mi lenne az?
Szlovákia
| Főváros | Bratislava (Pozsony) |
| Államforma | Parlamentráris köztársaság |
| Elnök | Ivan Gašparovič |
| Miniszterelnök | Robert Fico |
| Hivatalos nyelv | Szlovák |
| Függetlenség | 1993. január 1. |
| EU csatlakozás | 2004. május 1. |
| Terület | 49 036 km2 |
| Népesség | 5 411 062 (2009 évi becslés) |
| Népsűrűség | 111 fő/km2 |
| Összes GDP (2008) | 95 404 millió $ |
| Egy főre jutó GDP (2008) | 17 630 $ |
| PPP | 120,360 milliárd $ |
| Pénznem | Euró (EUR) |
| Időzóna | CET (UTC+1) Nyári időszámítás CEST (UTC+2) |
| Internet TLD | .sk |
| Nemzetközi gépkocsijel | SK |
| Hívószám | +421 |
| Az Európai Unió és a NATO tagja. | |
Szlovákia (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról Csehország és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony (szlovákul Bratislava korábban Prešporok, németül Pressburg). 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja. A mai Szlovákia területét magyar történelmi-földrajzi és kulturális vonatkozásban a Felvidék fogalma alatt szokás tárgyalni. Szlovákia 2009. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.
Gazdaság
Szlovákia az 1990-es évek elejétől a szocialista tervgazdaságról kapitalista piacgazdaságra váltott. A nagyvállalatok és a bankok többsége ma már magánkézben van, a külföldi befektetők szabadon érkezhetnek az országba.
A gazdaság fő jellemzője a tartósan magas gazdasági növekedés. 2006-ban a bruttó hazai termék 8,9%-os növekedése az OECD tagállamai közül a legmagasabb volt. A 2007-es évi növekedés elérte az átlagos 10,4%-ot, a leggyorsabban a negyedik negyedévben, 14,3%-kal bővült.
A munkanélküliség 1999-ben tetőzött 19,2%-on, 2008-ban a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján elérte a 7,8%-ot. A gazdasági fejlődés mellett a munkások kivándorlása is hozzájárult a csökkenéshez. Az Eurostat adatai alapján, amely a Szlovák Statisztikai Hivataltól különböző számítási módszereket használ, a munkanélküliség Szlovákiában Spanyolország után 9,9%-kal a második legmagasabb volt az Európai Unióban.
Az infláció a 2000-es 12,0%-ról a 2002-es parlamenti választások idejére 3,3%-ra csökkent, de az adónövelés és árszabályozás után, 2003-2004-ben csekély mértékben növekedett és 2005-ben 3,7%-os értéket ért el.
A Mikuláš Dzurinda vezette kabinet reformjai alakították ki a gazdasági növekedést erősítő vállalkozóbarát környezetet, egyszerűsítették az adózást és külföldi stratégiai beruházóknak kedvezményeket nyújtottak. Fokozatosan visszaszorult a fekete- és a szürkegazdaság, a bevezetett egy kulcsos, 19%-os adókulccsal így több éven át növekedhetett az állam bevétele.
Bár ezek megalapozásához az államháztartási hiány radikális csökkenésére volt szükség, mely komoly megszorításokat jelentett. A szociális segélyek összegét a felére csökkentették, melyet követően 2005-ben "éhséglázadás" tört ki.
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Szlovákia 2009. január elsején bevezesse az eurót, mely meg is történt.
