"A lengyel csoda nem csoda"
Beszámoló a budai Mercure hotelben tartott konferenciáról
Lengyelország

| Főváros | Warszawa (Varsó) |
| Államforma | Köztársaság |
| Elnök | Bronisław Komorowski (ideiglenes) |
| Miniszterelnök | Donald Tusk |
| Hivatalos nyelv | Lengyel |
| Függetlenség | 1918. november 11. |
| EU csatlakozás | 2004. május 1. |
| Terület | 312 685 km2, ebből víz: 2,6% |
| Népesség | 38 130 302 (2009 évi becslés) |
| Népsűrűség | 121,8 fő/km2 |
| Összes GDP (2008) | 525 735 milliárd $ |
| Egy főre jutó GDP (2008) | 13 798 $ |
| Pénznem | Lengyel zlotyi (PLN) |
| Időzóna | CET (UTC+1), nyári időszámítás CEST (UTC+2) |
| Internet TLD | .pl |
| Nemzetközi gépkocsijel | PL |
| Hívószám | +48 |
| Az Európai Unió és a NATO tagja | |
A gazdasági életben alkalmazott sokkterápia az 1990-es évek elején lehetővé tette a lengyel gazdaság gyors átállását a piacgazdaságra. Lengyelország az egyik legdinamikusabban fejlődő rendszerváltó állammá vált. 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz. A kormány hatásos kampánya is közrejátszott abban, hogy az EU-csatlakozásról 2003 júniusában tartott népszavazáson az igen volt többségben. Lengyelország 2004. május 1-jén csatlakozott Európai Unióhoz.
Közigazgatási felosztás
Lengyelország közigazgatási beosztása az 1999-ben életbe lépett reform óta háromszintű. A legfelső szinten 16 vajdaság (województwo) áll, ezek összesen 379 járásrapowiat) oszlanak, az alsó szinten pedig 2478 község(gmina) (2008. elején). A vajdaság területi (regionális), a járás és a község pedig helyi önkormányzat, az önkormányzati jogokat közvetlenül választott tanácsok és egyéb tisztségviselők gyakorolják. ( található
A 16 vajdaság (NUTS 2 szint) a következő:
- Alsó-Sziléziai Vajdaság (Dolnośląskie)
- Kárpátaljai Vajdaság (Podkarpackie)
- Kis-Lengyelországi Vajdaság (Małopolskie)
- Kujávia-Pomerániai Vajdaság (Kujawsko-Pomorskie)
- Łódźi Vajdaság (Łódzkie)
- Lublini Vajdaság (Lubelskie)
- Lubuszi Vajdaság (Lubuskie)
- Mazóviai Vajdaság (Mazowieckie)
- Nagy-Lengyelországi Vajdaság (Wielkopolskie)
- Nyugat-Pomerániai Vajdaság (Zachodniopomorskie)
- Opolei Vajdaság (Opolskie)
- Podlasiei Vajdaság (Podlaskie)
- Pomerániai Vajdaság (Pomorskie)
- Świętokrzyski Vajdaság(Świętokrzyskie)
- Sziléziai Vajdaság (Śląskie)
- Warmia-Mazúriai Vajdaság (Warmińsko-Mazurskie)
A 379 járás közül 66 járási jogú város (vagy városi járás; miasto na prawach powiatów v2010-03-31agy powiat grodzki) (NUTS 3 szint). Ezek egy-egy városból állnak és egyidejűleg járásnak és községnek is számítanak. A 314 vidéki járáshoz (powiat ziemski) tartozik 2413 község, a 66 járási jogú városon kívül valamennyi.
A 2478 község (gmina) több típusba sorolható.
- A 65 járási jogú város, melyek egyetlen városból állnak és egyszerre járásnak és községnek is számítanak.
- A vidéki járásokhoz tartozó községek (összesen 2413) három típusba sorolhatók:
- 242 városi község (gmina miejska), melyek egyetlen városból állnak,
- 585 városi-falusi község (gmina miejsko-wiejska), melyek egy városból és egy vagy több faluból állnak és székhelyük ritka kivételektől eltekintve a hozzájuk tartozó városban van,
- 1586 falusi község (gmina wiejska), melyek egy vagy több faluból állnak, és székhelyük lehet valamely faluban vagy egy szomszédos, de a területükhöz nem tartozó városban.





























